kispest.hu
"Ebből a pezsgő képzőművészeti életből nyújt ízelítőt a május 22-ig nyitva tartó tárlat. Látható itt Kisfaludy Strobl Zsigmond bronz mellszobra Kispest egyik alapítójáról, Varju Kálmánról, Szervánszky Jenő festménye Beretvás Tamás patikusról és a Kossuth-szobor eredeti modellje, Hybl József alkotása. Egyéb érdekességek mellett találkozhat a közönség Nagy Balogh János, valamint két barátja, Klimo István és Muszély Ágoston, illetve Komjáti Wanyerka Gyula képeivel és Laborcz Ferenc szobrával is. Időben K. Nagy Sándor 1977-es Ady-sorozata zárja a kiállítást."

"Körkapcsolás I." Helikon kiállítás nyílt az Erdős Renée Házban 2011. február 19-én, szombaton 18 órakor.

http://indafoto.hu/szilagnes/helikon_kiallitas_az_erdos_ren/page/1


„A Kispesti Helikon tagjai közt az összekötő kapocs a hely, ahol élnek és dolgoznak. Független, különböző elveket valló, más eszményeket követő szuverén alkotók, akik jól érzik magukat együtt, és tisztelik a másikat. Közös bennük az egyetemes kultúra iránti ragaszkodás… A mai világban, ebben az összekuszálódott térben és időben, az értékek kiüresedésében fel kell mutatni egy tenyérnyi színes világot: itt voltunk, itt vagyunk, és megpróbáljuk álmainkat tovább szőni. És a Helikon művészei ezt teszik hittel és alázattal” – fogalmazott megnyitójában Szepes Hédi művészettörténész.

Famanók és társaik

Harasztÿ István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás 2011. február 1-én a Kispesten, a polgármesteri hivatal aulájában.


Harasztÿ István már gyermekkorában szerelt, összeépített, megjavított, átépített, automatákat és szerkezeteket készített. 1953-ban végzett géplakatos tanulóként, és 1953-tól dísz-műlakatos. Ekkor kezdett festeni. 1960-1970: Dési Huber Képzőművészeti Kör növendéke volt. Mestere, Laborcz Ferenc felismerte tehetségét és bátorította ez irányú törekvését.
1964 óta állít ki különböző tárlatokon, alkatrészekből alkotott szobrokkal. Zsenialitás határát súroló technikai leleménnyel készített esztétikai formákat alkatrészekből.
Első mobilja, a "Körök" kézzel mozgatható műtárgy. Továbbfejlesztése: „A gömb dinamizmusa” (1968), amely stabil helyzetű, de ha mozgásba hozzuk, optikailag gömb illúzióját kelti..
Az "Egyenlet" (1969), vízszintesen nyugvó inga, ha nyugalmi helyzetéből kibillentjük, tovább forog és leng.
1970-ben készült "Hathúszas gyors" című alkotásában jelenik meg először későbbi fő műveinek jellegzetes eleme az acélgolyókkal működő acél-bronz sínrendszer.
Vegyes technikájú műveinek rendszeresen használt anyagai közé is bevonul a plexiüveg. Az 1970-ben készült kinetikus szobra, a "Fügemagozó", Harasztÿ életművének kiemelkedő műalkotása.
A 70-es évek fordulójára egyre bonyolultabb, egyre szebb ingákat készít, az esztétikai élmény győzedelmeskedett a gépszerűség felett. A művek társadalomkritikák is, a címek is jelzik, hogyan látja a világot, mi a lényeges számára.
A Harasztÿ a mobil úttörője Magyarországon. Külföldön az 1920-as években építettek mozgó konstrukciókat, Moholy-Nagy pedig 1928-ban. A mobil elnevezésről elsősorban a párizsi, magyar származású Nicolas Schöfferre asszociálunk, ő 1950-ben készítette az első mobilszobrot.
1974-ben a Budapesten tartózkodó Schöffer ellátogatott a műtermébe. 1975-ben, az ő ajánlására tüntették ki a párizsi Kassák-díjjal.
Ezután már jöttek az elismerések itthon és külföldön is: