Helyi színek és ízek,egyedi jellegzetességek, különleges hangulatok, a hely szelleme a globalizáció korában, a mindent átfogó és összemosó médiauralmak térhódítása időszakában talán mégsem indokolatlan a regionális kulturális-művészeti jelenségek jelentőségéről és fontosságáról értekezni.
Természetesen ez összefügg a térség történeti folyamataival és meghatározottságával is: a nyolcvanas-kilencvenes évtizedfordulón lezajlott magyarországi rendszerváltást követően a kulturális-művészeti szférában is mélyreható változások zajlottak le.
A korábban központosított és uniformizált, egypólusú szervezeti rendet felváltotta a szabad, önszerveződésen alapuló,a művészet, a művészeti folyamatok által indukált és vezérelt, a körülmények, az adottságok és a lehetőségek révén szabályozott kulturális-művészeti élet-közeg: újraéledtek a második világháború előtt működött, a kommunista-szocialista hatalomátvétel és hatalomgyakorlás során megszüntetett művészeti társaságok,egyesületek, egyletek, ágazati, technikai egységesítő jegyek és
a regionális összetartozás által meghatározott új szerveződések jöttek létre. Társaságokat alakítottak a grafikusok és a festők, a rézkarcolók és a könyvművészek, a szobrászok és a kárpitművészek,és szervezeti összefogással is manifesztálták és szentesítették működésüket az egy-egy tájegységhez, megyéhez, városhoz, településhez,
településrészhez kötődő alkotók. Hosszan sorolhatjuk a napjainkban tíz, vagy már tizenöt éves fennállásukat ünneplő művészeti szerveződéseket: a szakmai szempontok által koordinált Magyar Festők Társaságát, a Magyar Kárpitművészek Egyesületét,
a Magyar Üvegművészeti Társaságot, vagy a genius loci, a couleur local vagy csak a közigazgatási határok által összefogott Székesfehérvári Művészek Társaságát, a kecskeméti Műhely Művészeti Egyesületet, a Veszprémi Művészek Céhét, a Gödöllői Iparművészeti Műhelyt.
E második csoportba illeszthető a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület, amely Budapest egyik karakteresen önálló jegyekkel felruházott, nagy múltú településrészén ugyancsak egy második világháború előtt működött szerveződés hagyományait szövi tovább. A földrajzi-közigazgatási egységekhez kötődő művészeti társaságok sorában különleges státusúak a Budapesten, illetve a főváros agglomerációjában működő szerveződések: egy rendkívül intenzíven funkcionáló világvárosi kulturális-művészeti hálózatban kell pozíciójukat megteremteniük és tevékenységüket kifejteniük úgy, hogy érvényre jussanak a nagy egésztől megkülönböztető, jellegzetes vonások is.