Két géniusz játékai

"EX LIBRIS - A ZENE"

EX LIBRIS - A ZENE országos pályázati kiállítás nyílt Tatabányán, a Kortárs Galériában november 05-én. A kiállítást Vásáry Tamás Kossuth- díjas zongoraművész nyitotta meg.
Pál Csaba grafikusművész III. helyezett lett, Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány díját kapta.
A kiállítás 2011. december 14-ig látogatható a Jászai Mari Színház, Népházban.

L.I.SZ.T.

A kiállító művészek:Bereczky Ildikó, Czeglédi Júlia, Duffek Tivadar, Fajka János, Gaál József, Harasztÿ István, Haraszty Zsófia, Hernádi Paula, Homoki Anikó, Imrei Boglárka, Janisch Jornélia, Kristóf Lajos, Mazalin Natália, Molnár Gáspár, Nyitrai Ferenc, Pál Csaba, Ruttkay Sándor, Skoda Éva, Soltész Melinda, Szilos András, Tihanyi Viktor, T. Szilágyi Ágnes, Tényi Sarolta

Az önkormányzat által felajánlott alkotói elismeréseket Gajda Péter adta át a zsűri által kiválasztott alkotóknak. Első díjat kapott Hernádi Paula, a második Harasztÿ István lett, T. Szilágyi Ágnes pedig harmadik díjat vehetett át.
A szakmai zsűri D. Udvari Ildikó, művészettörténész, a Pesterzsébeti Múzeum vezetője, és Barabás Márton, Munkácsy-díjas szobrászművész volt.

Az idő vasfoga

Mazalin Natália kiállítása Kispesten
Az idő fogalma azóta foglalkoztatja az embert, mióta az idő fogalma létezik.
Ám az idő fogalmát az ember alkotta, létezése nélkül az idő értelmetlen fogalommá válna. Minden egyes ember egyedi módon és sokrétűen viszonyul az időhöz. Minket most az a viszony érdekel,melyet az ember köt a körülötte létező személyes, vagy kollektív tárgyakkal, illetve, ahogy azok ránk, emlékekkel, történetekkel terhelt létezésükkel hatnak. Vannak kollektív tárgyak,melyek közös emlékekként hasonló érzeteket váltanak ki mindannyiunkból és vannak, melyek csak nekünk, személyünknek szólalnak meg.

Mazalin Natália címnélküli, határozott karakterű, kevés színnel és látszatra kevés formával manipuláló képei többrétegű, málladozó vakolatrétegeket idéznek meg. Munkái egyrészt kitágított, kollektív jelentéssel felruházott, másrészt ugyanúgy erőteljesen személyes vonatkozású pillanatfelvételek a világban létező tárgyakról, hiszen a házak fala, az utcák aszfaltjának repedései mind-mind az idő attribútumait viselik, személyes és kollektív történelmet hordoznak, melyekre pillantva erőteljes hangulati befolyásoltság tör az emberre.

Invitálás

Izgalmas kiállítás látható Kispesten szeptember 22-től a nagy Balogh teremben. A Helikon Művészeti társaság tagjai tisztelegnek a 200 éve született, és 125 éve elhunyt Liszt Ferenc előtt.

A téma megjelölése nagy feladat elé állította mindazokat, akik egyéni szemszögükből kívántak új ablakot nyitni a géniusz bemutatására.
A fiatal Liszt Ferenc virtuóz show man, idős korában elvonult, magányában meditáló abbé. Női szíveket hódító, de évtizedekig szerető társ, aggódó atya.
Szülőfalujából, Doborjánból indulva Európa legjelentősebb zenei központjainak „szupersztárja”, Munkácsy Mihály festményén már idős mester.
Műveinek mintegy kétharmada átirat, ezekben az ő szellemiségén keresztül ismerjük meg az eredeti művet. Szimfonikus költeményei irodalmi művek zenei interpretálása. Programzenéjében Európa jelentős nagyvárosainak zenei képét jeleníti meg.
Transzcendens etűdök, misék teszik teljessé zeneműveinek felsorolását.

Több mint ezer zenemű, izgalmas, kalandos, tartalmas, nagy ívű élet, emelkedett gondolkodó. Örökifjú megújító, példamutató hazafi.
Számtalan lehetőség, hogy ki-ki az őt megérintő világot a saját műfajában, stílusában megkísérelje bemutatni.

Ezen a kiállításon – Látvány, Ihlet, Szobor, Tér – vizuálisan is találkozhatunk olyan alkotásokkal, aminek a segítségével közelebb kerülhetünk Liszt Ferenchez, a romantika hatalmas egyéniségéhez. Rácsodálkozhatunk arra, hogy a XXI. század művésze hogyan reflektál egy témára és miként valósítja azt meg a saját nyelvén.

Réthy Xénia

kiállítás a föld alatti erőműben

A Helikon kiállítója: Czeglédi Júlia és Soltész Melinda

http://balaton.vehir.hu/kepgaleria/2010-09-19/foldalatti_eromu_balatonfuzfon.html

http://kepek.naplo-online.hu/cgi-bin/kepek/index.cgi?online=naplo-online&view=frameset&gID=16958

WEKERLEfeszt, 2011. augusztus 27. szombat

Szeretettel meghívja Önt és kedves családját a 2011. augusztus 27. szombaton 14.00 és 20.30 között megrendezésre kerülő WEKERLEfeszt rendezvényére a Wekerlei Kultúrház és Könyvtár (1192. Petur utca 7)
Bemutatkoznak a Wekerle-telepen élő és alkotó művészek.

Csekei Tóth Eszter, Gaál József, Gelencsér Gábor, Geröly Tamás, Halmos Kata, Haraszty István, Hernádi Paula, Juhász Magda, Juhos-Kiss János, Kóczán Éva, Kudász Ferenc, Mazalin Natália, Molnár Krisztina, Molnár László, M. Port Irén, Nikmond Beáta, Németh Attila, Pál Csaba, Schweigert Krisztán, Skoda Éva, Soltész Melinda, Somogyvári Rudolf, Szőke Péter Jakab, T. Szilágyi Ágnes, Tihanyi Viktor, Triola fafúvós együttes, Udvari Hajnalka, Urmai Ungurán László, Vati Tamás, Várhegyi Fanni, Wekerlei Építészklub, Wekerlei Varga Géza, Zarnóczai Gizella

kispesti művészek a Káli-medencében

KŐVÁGÓÖRSI FALUNAP, 2011. AUGUSZTUS 06. SZOMBAT
A Kispesti Helikon Kulturális Egyesület kiállítását megnyitja Koltai Lajos Oscar-díjas filmrendező
(Kiállítók: Bereczky Ildikó grafikus művész, Mazalin Natália festőművész,Molnár Gáspár fotóművész, Pál Csaba grafikus művész, Ruttkay Sándor grafikus művész, Skoda Éva festőművész)
A kiállítás augusztus végéig megtekinthető
Molnár Gáspár fotója

Pentamorph

A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete és a Szentendrei Régi Művésztelep Kulturális Egyesület tisztelettel meghívja Önt és barátait
a Morph csoport
Drabik István, Gaál József, Kalmár János, Mata Attila, Szabó Tamás
„Pentamorph”
című kiállításának megnyitójára
2011. július 2-án, szombaton 17 órára
A kiállítást bevezeti Gaál József
A kiállítás megtekinthető július 31-ig,hétfő kivételével 11-18 óra között
Művésztelepi Galéria, Szentendre, Bogdányi u. 51.
A Morph egy öttagú, 2005-ben szerveződött szobrászművész csoport. A Morphok művészetének közös nevezője: a Morph. A Morph eredetileg görög nyelvészeti utótag és képző, mely alakra, formára utal, számos ehhez kapcsolódó elnevezés része, mint morfizmus (alakúság), morfológia (alaktan) vagy anamorfózis (átalakulás). A MorphoMánia az a sajátos megközelítési mód, mellyel a Morphok a világot interpretálják. A Morph azt a közös, az emberi alakból kiinduló, szobrászi gondolkozást szimbolizálja, melyet mind az öten magukénak vallanak.

Molnár Gáspár fotója

magyar művészek Berlinben

MAGYAR ELEKTROGRÁFIAI TÁRSASÁG / MET
HAász Ágnes elnök
Társaságunk 2001. augusztus 17-én, Budapesten, a Bartók 32 Galériában alakult meg 18 alapító taggal. Az alapítók többsége az Árnyékkötők alternatív művészeti csoport tagjaiból kerültek ki, mely 1989-1996 között működött a hivatalos művészeti intézményektől elhatárolódva Budapesten. Elsőként igyekezett összefogni a magyarországi fénymásológéppel, fax-szal dolgozó, alkotó művészeket. Akkoriban a számítógépes képalkotás még csak elvétve jelent meg. Ez az arány mára teljesen megváltozott, tárlatainkon főleg kompjuteres munkák szerepelnek, és csak elvétve találkozunk fénymásológépen készült művekkel.

Nikmond Beáta alternatív Munkácsy-díjas

Nikmond Beáta szobrászművész 2011. június 23-án Kő Pál egyetemi tanártól, a Magyar Művészeti Akadémia tagjától vehette át a szakma díját, elismerését a Képzőművészeti Egyetemen
A képen Kalmár János szobrászművésszel látható, aki a Magyar Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának a diplomáját vehette át.

ÚJ MŰVEK Csepelen

A Csepel Galériában kiállítás nyílik ÚJ MŰVEK címmel, a résztvevő szobrászok a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének meghívott művészei.
A kiállítást megnyitja: Szemadám György Munkácsy-díjas képzőművész
A kiállítás 2011. június 23 - augusztus 1-ig látogatható.
(1215. Csete Balázs utca 15.)

A Kispesti Helikon kiállítói: HARASZTY ISTVÁN, NIKMOND BEÁTA ÉS TIHANYI VIKTOR szobrászművészek
MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ
Egy értelmezés
Brancusi

részlet a szerző: Az anyagtól az építészetig című könyvéből

….a húszéves szobrásznövendék munkája akadémiai tanulmányai idejéből (1900-1902), ekkor teljesen a „művészet”, a szűrt valóság bűvöletében él. Egzakt technikai felkészültséggel, akadémikus modorban dolgozik: de még sejtelme sincs róla, hogy mi az anyag, mi a tömeg, munkáját nem éli át, a képzett növendék ügyességével dolgozik- megadott receptek szerint, amelyeket periférikus voltuk ellenére örök érvényű törvények gyanánt hagyományoztak rá, felmondott egy „verset”, mert6 jó emlékezőtehetsége volt, de nem fogta fel, mit tartalmaz ez a vers.
Így dolgozott hosszú időn át, míg egy szép napon nem engedte többé, hogy a „művészet” erőszakot tegyen rajta, egyszerre csak megérezte, hogy az anyag és a tömegviszonylatok kifejezési értékek. Váratlanul mondanivalója támadt, amely belűről, ősi élmények forrásaiból tört elő. Ő, a képzett akadémikus-anélkül, hogy okát tudatosan kereste volna-ettől kezdve úgy dolgozott, mint egy néger szobrász. S ettől a pillanattól fogva művészete - amely elvet minden tudást, elszakad minden hagyománytól - magával ragadó.

Soltész Melinda képzőművész

MESTER ÉS MESTEREK

Szeretettel meghívjuk Önt és barátait
MESTER ÉS MESTEREK
című kiállításunk megnyitójára
2011. május 31-én kedden
este 6 órára a Bartók 32 Galériába
Helyszín: 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.

Megnyitja: Radnóti Sándor egyetemi tanár

Látogatható:
2011. július 1-ig munkanapokon 12-18 óráig,
szombaton 10-14 óráig és a rendezvények ideje alatt.
A kiállítás június 20-21-én zárva tart.

FEKETE KÉPEK 3.

A Magyar Festők Társasága
FEKETE KÉPEK 3. című kiállítása
2011. május 13-án 17 órakor nyílik a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában. A kiállítást megnyitja Pogány Gábor művészettörténész.


Kiállító művészek:
Aknay János • Ásztai Csaba • Baksai József • Barabás Zsófi • Csí-Komor Krisztina • Fenyvesi Márta • Gáll Ádám • Gály Katalin • Ganczaugh Miklós • Hajdú Katalin • Jovián György • Kazinczy Gábor • Koppány Attila • Kótai Tamás • Luzsicza Árpád • Magyar Gábor • Mazalin Natália • Mózes Katalin • Nánay Szilamér • Olescher Tamás • Orbán Sándor • Oroján István • Polgár Csaba/György • Puha Ferenc • Sebők Éva • Sophrin, Diane • Szily Géza • Szöllősi Tibor • Tóth Ferencz • Vankó István • Vinczeffy László • Wágner János

XIII. Plein Art Kortárs Művészetek Fesztiválja

XIII. Plein Art Kortárs Művészetek Fesztiválja 2011 május 20-22.
Budapest IX. – Ráday Kultucca
Fókuszban Szerbia

A Budapest Kultuccájává alakult Ráday utcában eddig májusban 12 alkalommal zajlott a Plein Art Kortárs Művészetek Fesztiválja, az Erlin Galéria Kht. szervezésében. A szabadtéren zajló zenei, irodalmi, performance események mellett óránként nyílnak a képzőművészeti kiállítások. Akik a három napban ide ellátogatnak, akár egy koncert erejéig is, elkerülhetetlenül részesei lesznek az úttesten felállított szabadtéri szobortárlatnak, az úttest fölötti szabadtéri művészzászló tárlatnak, valamint egy kortárs képzőművészettel átitatott varázslatos hangulatnak.

Program:
Május 20., péntek:
16.30: Köszöntőt mond Dr Bácskai János polgármester és Dejan Šahović, Szerbia magyarországi nagykövete.
Helyszín: Szabadtéri színpad - Ráday u. 49.
17.00: Kiállítás: Szerbiai és magyar művészek csoportos szabadtéri művészzászló tárlata
Kurátor: Sava Stepanov művészettörténész, (Szerbia)
Résztvevő művészek: Sibila Arbutina Petenji, Kis Butterer Márta, Mirjana Nikolić Subotin, Milan Nešić, Milan Matavulj, Živko Grozdanić, Gubik Korina, Goran Despotovski, Jastra Jelačić, Tamara Vajs, Dušan Perić, Petar Perić, Szigeti Mónika, Svetlana Milić, Mira Brtka, Zvonimir Santrač, Dragomir Ugren, Bosiljka Zirojević, Rastislav Škulec, Nada Denić, Milan Jakšić, Dušan Todorović, Danijel Babić, Ljubomir Maksimov, Dragan Jevdić, Nenad Bogdanović (Szerbia)
Kurátor: Czeglédi Júlia

Láthatatlan történetek

Pál Csaba kiállítása a Duna Galériában, 2011.

Mazalin Natália kiállítása nyílik Pomázon

A TESTVÉRMÚZSÁK GALÉRIA (Pomáz, Templom tér 3.) tisztelettel meghívja Önt MAZALIN NATÁLIA festőművész kiállításának megnyitójára
2011. május 20.-án pénteken 18 órára
A kiállítást megnyitja Kováts Albert festőművész
Közreműködnek:A Teleki-Wattay Művészeti Iskola növendékei
A kiállítás megtekinthető 2011. június 15-ig

Németh Róbert transzlokációs kísérlete a Laborban, április 22-én

www.nemethrobert.com
A kiállításon saját hálószobám jelenik meg a Labor terében. Lakóterem kerül át a galéria terébe, két különböző megközelítésben, UV festékkel készült nagyméretű rajzokkal. A kétdimenziós rajz és a háromdimenziós tér kapcsolatával foglakozom.
Az egyik esetben a szobában található bútorok vetületeit rajzolom fel a falakra. UV festéket használok, így a teljes kép nem látható rögtön, meg kell keresni. A néző és a művész közötti kommunikáció foglalkoztat, ahol a befogadás valamilyen módon akadályozva van: a néző nem kap teljes képet, vagy csak bizonyos feltételek teljesülése esetén értheti, láthatja a művet.
A másik műben az illúzióval foglalkozom: a kétdimenziós rajz, mely sohasem hagyja el a hordozó felületet, mégis kilépve síkjából, háromdimenziós illúziót teremt. UV fény nélkül a galéria valódi tere látható, UV fénnyel egy másik tér illúziója tűnik elő.
A Laborban látható kísérlet a doktori kutatási témámhoz kapcsolódik, mely a kortárs rajz és a tér viszonyát vizsgálja.

A kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem DLA programsorozatának a része.

A LABOR, mely 2007 szeptemberében a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködésében jött létre az egykori Stúdió Galéria (Képíró utcai) tereit használva, 2009-től megújul.Az együttműködéshez 2009-ben csatlakozik a tranzit.hu, kortárs művészeti program.

Fajka János kiállítása nyílik a Kispesti Városház Galériában 2011. április 12-én

Nagykõrösön született 1935-ben. Érettségi után a Magyar Iparmûvészeti Fõiskolát végezte el 1962-ben. A fõiskola befejezése után a képzõ- és iparmûvészet több mûfajával - grafika, olajfestészet, alkalmazott grafika, textil - foglalkozott.
A különbözõ mûfajokkal 1965 óta szerepelt hazai és nemzetközi kiállításokon, 1970 óta tûzzománccal foglalkozik. Napjainkig mintegy száz közös kiállításon, országos tárlaton, pályázaton vett részt, több alkalommal díjat is nyert.
Részt vett 1978 óta nemzetközi zománc-biennálékon: Limogesben többször, Coburgban, Langenfeldben úgyszintén. Az 1996-ban rendezett japán biennálénak (Tokio, Hirosima) szintén egyik magyar résztvevõje volt.
Munkáit több alkalommal mutatták ba külföldi kiállításokon Amszterdamban, Moszkvában, Prágában, Varsóban, Svájcban (Birr, Brugg, Würenlos), Németországban (Frankfurt, Bonn, Göttingen), továbbá Cipruson és más európai illetve észak-amerikai államban.
Munkáit õrzik: magángyüjtemények, több múzeum, mûvelõdési ház, a kispesti polgármesteri hivatal (és egy külföldi is), valamint házasságkötõ terem.
1969 és 1998 között mintegy 40 önálló kiállítást rendezett belföldön és külföldön.

Fontosabb önálló kiállításai:

Tűzzománc a Filmes Házban

Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Akotótelep gyűjteményéből
Hernádi Paula itt készült zománcképeit is megtekinthetik.

Elhunyt Klimaj György festőművész

Klimaj György: FORGÁSBAN

69 évesen, gazdag életművet hátrahagyva elment közülünk egy tehetséges festőművész.
Két képpel szerepelt utolsó kiállításán, az Erdős Renée Házban - helikonos művésztársaival együtt.
1942-ben született Szarvason, és itt talál örök nyugalomra is.
Mesterei: Cs. Pataj Mihály, Kling György, Kirchmayer Károly és Benedek György festő ill. szobrászművészek voltak.
Családja, pályatársai, tisztelői búcsúztatták Őt a kispesti Evangélikus templomban 2011.március 26-án.

KLIMAJ GYÖRGY (1942–2011) festőművész emlékkiállítása a Mansfeld Galériában. A kiállítást megnyitotta Feledy Balázs művészeti író
A kiállítás nyitva: 2011. október 13 - november 18-ig.
Hétfőtől péntekig: 10–18 óra között.
Csepel-sziget Műszaki szakközépiskola,szakiskola és Kollégium,Budapest, XXI., Posztógyár u. 10. tel.: 276-6677


A (lírai) organikustól a (lírai) geometrikus felé
Feledy Balázs

Látva és élvezve Klimaj György régebbi és újabb képeit, még mindig úgy vagyok munkáival, hogy érezni vélem a „messziről jött ember”, a városba került festő érzésvilágát. Az a magaslati pont, ahova festészetével eljutott, s ahonnan most körbe tekint - sok-sok korábbi természeti tanulmány, képzőművész köri, művésztelepi kísérlet, munka után - mindig valami egyéni lélekállapot megjelenítését és egy ugyanilyen természetképet állít elénk. A nyolcvanas években, s a kilencvenesekben is: a talajt, a földet, a vizet, s ami ehhez kapcsolódik: az örvényt, a szelet, a madarakat, az éjjeleket és nappalokat - teleken és tavaszokon.

Mazalin Natália kiállítása a Ráday utcában

TÖREDÉK
ART9 Galéria, 1092, Ráday utca 47.

Megnyitja P. Szabó Ernő művészettörténész
2011. március 2., 18 óra
A kiállítás megtekinthető március 25-ig.

"Tisztelt közönség, hölgyeim és uraim!
A témák az utcán találnak rám – vallja Mazalin Natália. Ez a mondat fölidézi bennem azt a mondást, amelyet szakmám, hivatásom, az újságírás gyakorlása közben számtalanszor hallottam: A téma az utcán hever, csak föl kell emelni. Bevallom, sohasem volt kedvem lehajolni. A témákat, mégis magtaláltam magam is az utcán. Olykor a szó szoros, máskor átvitt értelmében inkább szemmagasságban vagy afölött a házak homlokzatait, tetőit szemlélve kerestem őket.
Aligha van még ugyanis olyan város a világon, amely oly izgalmas, változatos és olyan ellentmondásos látványt kínált volna falaival, mint Budapest. Történelemről és emberről, örömről és fájdalomról beszélnek a város falai. Egyrészt az a néhány évtized határozza meg a látványt, amelyet a historizmus időszakának nevezünk, nagyjából a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig tartó évtizedek. A nagy munkálkodások időszaka volt ez a korszak, bankok és bérházak, villák és templomok, sugár és körutak építésének az időszaka, a fejlődésé, kibontakozásé, és nem csak a szó fizikai, anyagi, de szellemi, morális értelmében is. Ország épült, nemzet formálódott, kultúra kerekedett, mindaz, ami rövid idő alatt gyors munkával elkészült, nagy jövőt ígért.
De meghatározzák a látványt azok az évtizedek is, amelyek a nagy építkezések korszakát követték: a háborúk és a forradalmak, az ilyen vagy olyan színű diktatúrák időszakai, a hallgatás, befelé fordulás évtizedei, a félelem, a bizalmatlanság csöndjei.
Aligha van más város a világon, ahol annyi minden inspirálhatta volna Pilinszky Jánost, hogy híres négysorosát megírja: „Alvó szögek a jéghideg homokban, Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet.”
Aligha van más város, ahol ennyi minden ivódott volna a falakba. És éppen ezért aligha lehetne tehát más várost találni a világon, ahol annyira autentikusnak érezhetnénk Mazalin Natália festményeit, mint éppen Budapesten.

INGOT

kispest.hu
"Ebből a pezsgő képzőművészeti életből nyújt ízelítőt a május 22-ig nyitva tartó tárlat. Látható itt Kisfaludy Strobl Zsigmond bronz mellszobra Kispest egyik alapítójáról, Varju Kálmánról, Szervánszky Jenő festménye Beretvás Tamás patikusról és a Kossuth-szobor eredeti modellje, Hybl József alkotása. Egyéb érdekességek mellett találkozhat a közönség Nagy Balogh János, valamint két barátja, Klimo István és Muszély Ágoston, illetve Komjáti Wanyerka Gyula képeivel és Laborcz Ferenc szobrával is. Időben K. Nagy Sándor 1977-es Ady-sorozata zárja a kiállítást."

"Körkapcsolás I." Helikon kiállítás nyílt az Erdős Renée Házban 2011. február 19-én, szombaton 18 órakor.

http://indafoto.hu/szilagnes/helikon_kiallitas_az_erdos_ren/page/1


„A Kispesti Helikon tagjai közt az összekötő kapocs a hely, ahol élnek és dolgoznak. Független, különböző elveket valló, más eszményeket követő szuverén alkotók, akik jól érzik magukat együtt, és tisztelik a másikat. Közös bennük az egyetemes kultúra iránti ragaszkodás… A mai világban, ebben az összekuszálódott térben és időben, az értékek kiüresedésében fel kell mutatni egy tenyérnyi színes világot: itt voltunk, itt vagyunk, és megpróbáljuk álmainkat tovább szőni. És a Helikon művészei ezt teszik hittel és alázattal” – fogalmazott megnyitójában Szepes Hédi művészettörténész.

Famanók és társaik

Harasztÿ István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás 2011. február 1-én a Kispesten, a polgármesteri hivatal aulájában.

Harasztÿ István már gyermekkorában szerelt, összeépített, megjavított, átépített, automatákat és szerkezeteket készített. 1953-ban végzett géplakatos tanulóként, és 1953-tól dísz-műlakatos. Ekkor kezdett festeni. 1960-1970: Dési Huber Képzőművészeti Kör növendéke volt. Mestere, Laborcz Ferenc felismerte tehetségét és bátorította ez irányú törekvését.
1964 óta állít ki különböző tárlatokon, alkatrészekből alkotott szobrokkal. Zsenialitás határát súroló technikai leleménnyel készített esztétikai formákat alkatrészekből.
Első mobilja, a "Körök" kézzel mozgatható műtárgy. Továbbfejlesztése: „A gömb dinamizmusa” (1968), amely stabil helyzetű, de ha mozgásba hozzuk, optikailag gömb illúzióját kelti..
Az "Egyenlet" (1969), vízszintesen nyugvó inga, ha nyugalmi helyzetéből kibillentjük, tovább forog és leng.
1970-ben készült "Hathúszas gyors" című alkotásában jelenik meg először későbbi fő műveinek jellegzetes eleme az acélgolyókkal működő acél-bronz sínrendszer.
Vegyes technikájú műveinek rendszeresen használt anyagai közé is bevonul a plexiüveg. Az 1970-ben készült kinetikus szobra, a "Fügemagozó", Harasztÿ életművének kiemelkedő műalkotása.
A 70-es évek fordulójára egyre bonyolultabb, egyre szebb ingákat készít, az esztétikai élmény győzedelmeskedett a gépszerűség felett. A művek társadalomkritikák is, a címek is jelzik, hogyan látja a világot, mi a lényeges számára.
A Harasztÿ a mobil úttörője Magyarországon. Külföldön az 1920-as években építettek mozgó konstrukciókat, Moholy-Nagy pedig 1928-ban. A mobil elnevezésről elsősorban a párizsi, magyar származású Nicolas Schöfferre asszociálunk, ő 1950-ben készítette az első mobilszobrot.
1974-ben a Budapesten tartózkodó Schöffer ellátogatott a műtermébe. 1975-ben, az ő ajánlására tüntették ki a párizsi Kassák-díjjal.
Ezután már jöttek az elismerések itthon és külföldön is:

Szegmens VI.

Kortárs magyar képzőművészek kiállítása az Indonéz Művészeti Egyetem Campus Galériájában, 2011. január 3-20.

A Jakartai Képzőművészeti Egyetem meghívására.Gaál József, docens, Munkácsy díjas képzőművész kollégáival Indonéziában mutatkozik be, a kibontakozóban lévő magyar-indonéz együttműködési program keretén belül. 2010. május 2. és 17. között az indonéz delegáció tagjai: a Yogyakartai Indonéz Művészeti Intézet rektora, a Képzőművészeti Kar dékánja, hat képzőművész tanár és négy diák érkeztek Magyarországra. Az indonéz művész-tanárok 40 indonéz művész alkotásait állították ki Budapesten a Ráday Könyvesház Galériában és az egri Kis Zsinagógában.

Erőss István képzőművész, szervező: SZEGMENS VI
INDONÉZ-MAGYAR KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETI CSEREKIÁLLÍTÁS
"A Szegmens egy cserekiállítás-sorozat, mely magyar és távol-keleti országok művészeinek bemutatását tűzte ki céljául. A Szegmens gyökerei egy művésztelep 10 éves tevékenységéhez nyúlnak vissza, melyet a magyar Túlsó P'Art művészcsoport szervezett. Ezekre a művésztelepkre rendszeresen hívtunk meg távol-keleti képzőművészeket, így volt szerencsénk képet kapni a távol-keleti kortárs képzőművészeti életről, az európai szemmel nézve nagyon gazdag és változatos képzőművészeti törekvésekről. Erre az évek alatt kiépített kapcsolatrendszerre
alapozva születetett meg a cserekiállítás-sorozat ötlete, amelyet immár hatodik alkalommal sikerül megrendeznünk.