ÚJ MŰVEK Csepelen


A Csepel Galériában kiállítás nyílik ÚJ MŰVEK címmel, a résztvevő szobrászok a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének meghívott művészei.
A kiállítást megnyitja: Szemadám György Munkácsy-díjas képzőművész
A kiállítás 2011. június 23 - augusztus 1-ig látogatható.
(1215. Csete Balázs utca 15.)

A Kispesti Helikon kiállítói: HARASZTY ISTVÁN, NIKMOND BEÁTA ÉS TIHANYI VIKTOR szobrászművészek
MOHOLY-NAGY LÁSZLÓ
Egy értelmezés
Brancusi

részlet a szerző: Az anyagtól az építészetig című könyvéből

….a húszéves szobrásznövendék munkája akadémiai tanulmányai idejéből (1900-1902), ekkor teljesen a „művészet”, a szűrt valóság bűvöletében él. Egzakt technikai felkészültséggel, akadémikus modorban dolgozik: de még sejtelme sincs róla, hogy mi az anyag, mi a tömeg, munkáját nem éli át, a képzett növendék ügyességével dolgozik- megadott receptek szerint, amelyeket periférikus voltuk ellenére örök érvényű törvények gyanánt hagyományoztak rá, felmondott egy „verset”, mert6 jó emlékezőtehetsége volt, de nem fogta fel, mit tartalmaz ez a vers.
Így dolgozott hosszú időn át, míg egy szép napon nem engedte többé, hogy a „művészet” erőszakot tegyen rajta, egyszerre csak megérezte, hogy az anyag és a tömegviszonylatok kifejezési értékek. Váratlanul mondanivalója támadt, amely belűről, ősi élmények forrásaiból tört elő. Ő, a képzett akadémikus-anélkül, hogy okát tudatosan kereste volna-ettől kezdve úgy dolgozott, mint egy néger szobrász. S ettől a pillanattól fogva művészete - amely elvet minden tudást, elszakad minden hagyománytól - magával ragadó.

MESTER ÉS MESTEREK


Szeretettel meghívjuk Önt és barátait
MESTER ÉS MESTEREK
című kiállításunk megnyitójára
2011. május 31-én kedden
este 6 órára a Bartók 32 Galériába
Helyszín: 1111 Budapest, Bartók Béla út 32.

Megnyitja: Radnóti Sándor egyetemi tanár

Látogatható:
2011. július 1-ig munkanapokon 12-18 óráig,
szombaton 10-14 óráig és a rendezvények ideje alatt.
A kiállítás június 20-21-én zárva tart.

FEKETE KÉPEK 3.


A Magyar Festők Társasága
FEKETE KÉPEK 3. című kiállítása
2011. május 13-án 17 órakor nyílik a dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galériában. A kiállítást megnyitja Pogány Gábor művészettörténész.


Kiállító művészek:
Aknay János • Ásztai Csaba • Baksai József • Barabás Zsófi • Csí-Komor Krisztina • Fenyvesi Márta • Gáll Ádám • Gály Katalin • Ganczaugh Miklós • Hajdú Katalin • Jovián György • Kazinczy Gábor • Koppány Attila • Kótai Tamás • Luzsicza Árpád • Magyar Gábor • Mazalin Natália Mózes Katalin • Nánay Szilamér • Olescher Tamás • Orbán Sándor • Oroján István • Polgár Csaba/György • Puha Ferenc • Sebők Éva • Sophrin, Diane • Szily Géza • Szöllősi Tibor • Tóth Ferencz • Vankó István • Vinczeffy László • Wágner János

XIII. Plein Art Kortárs Művészetek Fesztiválja

XIII. Plein Art Kortárs Művészetek Fesztiválja 2011 május 20-22.
Budapest IX. – Ráday Kultucca
Fókuszban Szerbia

A Budapest Kultuccájává alakult Ráday utcában eddig májusban 12 alkalommal zajlott a Plein Art Kortárs Művészetek Fesztiválja, az Erlin Galéria Kht. szervezésében. A szabadtéren zajló zenei, irodalmi, performance események mellett óránként nyílnak a képzőművészeti kiállítások. Akik a három napban ide ellátogatnak, akár egy koncert erejéig is, elkerülhetetlenül részesei lesznek az úttesten felállított szabadtéri szobortárlatnak, az úttest fölötti szabadtéri művészzászló tárlatnak, valamint egy kortárs képzőművészettel átitatott varázslatos hangulatnak.

Program:
Május 20., péntek:
16.30: Köszöntőt mond Dr Bácskai János polgármester és Dejan Šahović, Szerbia magyarországi nagykövete.
Helyszín: Szabadtéri színpad - Ráday u. 49.
17.00: Kiállítás: Szerbiai és magyar művészek csoportos szabadtéri művészzászló tárlata
Kurátor: Sava Stepanov művészettörténész, (Szerbia)
Résztvevő művészek: Sibila Arbutina Petenji, Kis Butterer Márta, Mirjana Nikolić Subotin, Milan Nešić, Milan Matavulj, Živko Grozdanić, Gubik Korina, Goran Despotovski, Jastra Jelačić, Tamara Vajs, Dušan Perić, Petar Perić, Szigeti Mónika, Svetlana Milić, Mira Brtka, Zvonimir Santrač, Dragomir Ugren, Bosiljka Zirojević, Rastislav Škulec, Nada Denić, Milan Jakšić, Dušan Todorović, Danijel Babić, Ljubomir Maksimov, Dragan Jevdić, Nenad Bogdanović (Szerbia)
Kurátor: Czeglédi Júlia

Láthatatlan történetek


Pál Csaba kiállítása a Duna Galériában, 2011.

Mazalin Natália kiállítása nyílik Pomázon


A TESTVÉRMÚZSÁK GALÉRIA (Pomáz, Templom tér 3.) tisztelettel meghívja Önt MAZALIN NATÁLIA festőművész kiállításának megnyitójára
2011. május 20.-án pénteken 18 órára
A kiállítást megnyitja Kováts Albert festőművész
Közreműködnek:A Teleki-Wattay Művészeti Iskola növendékei
A kiállítás megtekinthető 2011. június 15-ig

Németh Róbert transzlokációs kísérlete a Laborban, április 22-én


www.nemethrobert.com
A kiállításon saját hálószobám jelenik meg a Labor terében. Lakóterem kerül át a galéria terébe, két különböző megközelítésben, UV festékkel készült nagyméretű rajzokkal. A kétdimenziós rajz és a háromdimenziós tér kapcsolatával foglakozom.
Az egyik esetben a szobában található bútorok vetületeit rajzolom fel a falakra. UV festéket használok, így a teljes kép nem látható rögtön, meg kell keresni. A néző és a művész közötti kommunikáció foglalkoztat, ahol a befogadás valamilyen módon akadályozva van: a néző nem kap teljes képet, vagy csak bizonyos feltételek teljesülése esetén értheti, láthatja a művet.
A másik műben az illúzióval foglalkozom: a kétdimenziós rajz, mely sohasem hagyja el a hordozó felületet, mégis kilépve síkjából, háromdimenziós illúziót teremt. UV fény nélkül a galéria valódi tere látható, UV fénnyel egy másik tér illúziója tűnik elő.
A Laborban látható kísérlet a doktori kutatási témámhoz kapcsolódik, mely a kortárs rajz és a tér viszonyát vizsgálja.

A kiállítás a Magyar Képzőművészeti Egyetem DLA programsorozatának a része.

A LABOR, mely 2007 szeptemberében a C3 Kulturális és Kommunikációs Központ Alapítvány, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködésében jött létre az egykori Stúdió Galéria (Képíró utcai) tereit használva, 2009-től megújul.Az együttműködéshez 2009-ben csatlakozik a tranzit.hu, kortárs művészeti program.

Fajka János kiállítása nyílik a Kispesti Városház Galériában 2011. április 12-én

Nagykõrösön született 1935-ben. Érettségi után a Magyar Iparmûvészeti Fõiskolát végezte el 1962-ben. A fõiskola befejezése után a képzõ- és iparmûvészet több mûfajával - grafika, olajfestészet, alkalmazott grafika, textil - foglalkozott.
A különbözõ mûfajokkal 1965 óta szerepelt hazai és nemzetközi kiállításokon, 1970 óta tûzzománccal foglalkozik. Napjainkig mintegy száz közös kiállításon, országos tárlaton, pályázaton vett részt, több alkalommal díjat is nyert.
Részt vett 1978 óta nemzetközi zománc-biennálékon: Limogesben többször, Coburgban, Langenfeldben úgyszintén. Az 1996-ban rendezett japán biennálénak (Tokio, Hirosima) szintén egyik magyar résztvevõje volt.
Munkáit több alkalommal mutatták ba külföldi kiállításokon Amszterdamban, Moszkvában, Prágában, Varsóban, Svájcban (Birr, Brugg, Würenlos), Németországban (Frankfurt, Bonn, Göttingen), továbbá Cipruson és más európai illetve észak-amerikai államban.
Munkáit õrzik: magángyüjtemények, több múzeum, mûvelõdési ház, a kispesti polgármesteri hivatal (és egy külföldi is), valamint házasságkötõ terem.
1969 és 1998 között mintegy 40 önálló kiállítást rendezett belföldön és külföldön.

Fontosabb önálló kiállításai:

Tűzzománc a Filmes Házban

Válogatás a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Akotótelep gyűjteményéből
Hernádi Paula itt készült zománcképeit is megtekinthetik.

Elhunyt Klimaj György festőművész

Klimaj György: FORGÁSBAN

69 évesen, gazdag életművet hátrahagyva elment közülünk egy tehetséges festőművész.
Két képpel szerepelt utolsó kiállításán, az Erdős Renée Házban - helikonos művésztársaival együtt.
1942-ben született Szarvason, és itt talál örök nyugalomra is.
Mesterei: Cs. Pataj Mihály, Kling György, Kirchmayer Károly és Benedek György festő ill. szobrászművészek voltak.
Családja, pályatársai, tisztelői búcsúztatták Őt a kispesti Evangélikus templomban 2011.március 26-án.

KLIMAJ GYÖRGY (1942–2011) festőművész emlékkiállítása a Mansfeld Galériában. A kiállítást megnyitotta Feledy Balázs művészeti író
A kiállítás nyitva: 2011. október 13 - november 18-ig.
Hétfőtől péntekig: 10–18 óra között.
Csepel-sziget Műszaki szakközépiskola,szakiskola és Kollégium,Budapest, XXI., Posztógyár u. 10. tel.: 276-6677


A (lírai) organikustól a (lírai) geometrikus felé
Feledy Balázs

Látva és élvezve Klimaj György régebbi és újabb képeit, még mindig úgy vagyok munkáival, hogy érezni vélem a „messziről jött ember”, a városba került festő érzésvilágát. Az a magaslati pont, ahova festészetével eljutott, s ahonnan most körbe tekint - sok-sok korábbi természeti tanulmány, képzőművész köri, művésztelepi kísérlet, munka után - mindig valami egyéni lélekállapot megjelenítését és egy ugyanilyen természetképet állít elénk. A nyolcvanas években, s a kilencvenesekben is: a talajt, a földet, a vizet, s ami ehhez kapcsolódik: az örvényt, a szelet, a madarakat, az éjjeleket és nappalokat - teleken és tavaszokon.

Mazalin Natália kiállítása a Ráday utcában


TÖREDÉK
ART9 Galéria, 1092, Ráday utca 47.

Megnyitja P. Szabó Ernő művészettörténész
2011. március 2., 18 óra
A kiállítás megtekinthető március 25-ig.

"Tisztelt közönség, hölgyeim és uraim!
A témák az utcán találnak rám – vallja Mazalin Natália. Ez a mondat fölidézi bennem azt a mondást, amelyet szakmám, hivatásom, az újságírás gyakorlása közben számtalanszor hallottam: A téma az utcán hever, csak föl kell emelni. Bevallom, sohasem volt kedvem lehajolni. A témákat, mégis magtaláltam magam is az utcán. Olykor a szó szoros, máskor átvitt értelmében inkább szemmagasságban vagy afölött a házak homlokzatait, tetőit szemlélve kerestem őket.
Aligha van még ugyanis olyan város a világon, amely oly izgalmas, változatos és olyan ellentmondásos látványt kínált volna falaival, mint Budapest. Történelemről és emberről, örömről és fájdalomról beszélnek a város falai. Egyrészt az a néhány évtized határozza meg a látványt, amelyet a historizmus időszakának nevezünk, nagyjából a kiegyezéstől az első világháború kitöréséig tartó évtizedek. A nagy munkálkodások időszaka volt ez a korszak, bankok és bérházak, villák és templomok, sugár és körutak építésének az időszaka, a fejlődésé, kibontakozásé, és nem csak a szó fizikai, anyagi, de szellemi, morális értelmében is. Ország épült, nemzet formálódott, kultúra kerekedett, mindaz, ami rövid idő alatt gyors munkával elkészült, nagy jövőt ígért.
De meghatározzák a látványt azok az évtizedek is, amelyek a nagy építkezések korszakát követték: a háborúk és a forradalmak, az ilyen vagy olyan színű diktatúrák időszakai, a hallgatás, befelé fordulás évtizedei, a félelem, a bizalmatlanság csöndjei.
Aligha van más város a világon, ahol annyi minden inspirálhatta volna Pilinszky Jánost, hogy híres négysorosát megírja: „Alvó szögek a jéghideg homokban, Plakátmagányban ázó éjjelek. Égve hagytad a folyosón a villanyt. Ma ontják véremet.”
Aligha van más város, ahol ennyi minden ivódott volna a falakba. És éppen ezért aligha lehetne tehát más várost találni a világon, ahol annyira autentikusnak érezhetnénk Mazalin Natália festményeit, mint éppen Budapesten.

kispest.hu
"Ebből a pezsgő képzőművészeti életből nyújt ízelítőt a május 22-ig nyitva tartó tárlat. Látható itt Kisfaludy Strobl Zsigmond bronz mellszobra Kispest egyik alapítójáról, Varju Kálmánról, Szervánszky Jenő festménye Beretvás Tamás patikusról és a Kossuth-szobor eredeti modellje, Hybl József alkotása. Egyéb érdekességek mellett találkozhat a közönség Nagy Balogh János, valamint két barátja, Klimo István és Muszély Ágoston, illetve Komjáti Wanyerka Gyula képeivel és Laborcz Ferenc szobrával is. Időben K. Nagy Sándor 1977-es Ady-sorozata zárja a kiállítást."

"Körkapcsolás I." Helikon kiállítás nyílt az Erdős Renée Házban 2011. február 19-én, szombaton 18 órakor.

http://indafoto.hu/szilagnes/helikon_kiallitas_az_erdos_ren/page/1


„A Kispesti Helikon tagjai közt az összekötő kapocs a hely, ahol élnek és dolgoznak. Független, különböző elveket valló, más eszményeket követő szuverén alkotók, akik jól érzik magukat együtt, és tisztelik a másikat. Közös bennük az egyetemes kultúra iránti ragaszkodás… A mai világban, ebben az összekuszálódott térben és időben, az értékek kiüresedésében fel kell mutatni egy tenyérnyi színes világot: itt voltunk, itt vagyunk, és megpróbáljuk álmainkat tovább szőni. És a Helikon művészei ezt teszik hittel és alázattal” – fogalmazott megnyitójában Szepes Hédi művészettörténész.

Famanók és társaik

Harasztÿ István Kossuth-díjas szobrászművész alkotásaiból nyílt kiállítás 2011. február 1-én a Kispesten, a polgármesteri hivatal aulájában.


Harasztÿ István már gyermekkorában szerelt, összeépített, megjavított, átépített, automatákat és szerkezeteket készített. 1953-ban végzett géplakatos tanulóként, és 1953-tól dísz-műlakatos. Ekkor kezdett festeni. 1960-1970: Dési Huber Képzőművészeti Kör növendéke volt. Mestere, Laborcz Ferenc felismerte tehetségét és bátorította ez irányú törekvését.
1964 óta állít ki különböző tárlatokon, alkatrészekből alkotott szobrokkal. Zsenialitás határát súroló technikai leleménnyel készített esztétikai formákat alkatrészekből.
Első mobilja, a "Körök" kézzel mozgatható műtárgy. Továbbfejlesztése: „A gömb dinamizmusa” (1968), amely stabil helyzetű, de ha mozgásba hozzuk, optikailag gömb illúzióját kelti..
Az "Egyenlet" (1969), vízszintesen nyugvó inga, ha nyugalmi helyzetéből kibillentjük, tovább forog és leng.
1970-ben készült "Hathúszas gyors" című alkotásában jelenik meg először későbbi fő műveinek jellegzetes eleme az acélgolyókkal működő acél-bronz sínrendszer.
Vegyes technikájú műveinek rendszeresen használt anyagai közé is bevonul a plexiüveg. Az 1970-ben készült kinetikus szobra, a "Fügemagozó", Harasztÿ életművének kiemelkedő műalkotása.
A 70-es évek fordulójára egyre bonyolultabb, egyre szebb ingákat készít, az esztétikai élmény győzedelmeskedett a gépszerűség felett. A művek társadalomkritikák is, a címek is jelzik, hogyan látja a világot, mi a lényeges számára.
A Harasztÿ a mobil úttörője Magyarországon. Külföldön az 1920-as években építettek mozgó konstrukciókat, Moholy-Nagy pedig 1928-ban. A mobil elnevezésről elsősorban a párizsi, magyar származású Nicolas Schöfferre asszociálunk, ő 1950-ben készítette az első mobilszobrot.
1974-ben a Budapesten tartózkodó Schöffer ellátogatott a műtermébe. 1975-ben, az ő ajánlására tüntették ki a párizsi Kassák-díjjal.
Ezután már jöttek az elismerések itthon és külföldön is:

Szegmens VI.

Kortárs magyar képzőművészek kiállítása az Indonéz Művészeti Egyetem Campus Galériájában, 2011. január 3-20.

A Jakartai Képzőművészeti Egyetem meghívására.Gaál József, docens, Munkácsy díjas képzőművész kollégáival Indonéziában mutatkozik be, a kibontakozóban lévő magyar-indonéz együttműködési program keretén belül. 2010. május 2. és 17. között az indonéz delegáció tagjai: a Yogyakartai Indonéz Művészeti Intézet rektora, a Képzőművészeti Kar dékánja, hat képzőművész tanár és négy diák érkeztek Magyarországra. Az indonéz művész-tanárok 40 indonéz művész alkotásait állították ki Budapesten a Ráday Könyvesház Galériában és az egri Kis Zsinagógában.

Erőss István képzőművész, szervező: SZEGMENS VI
INDONÉZ-MAGYAR KORTÁRS KÉPZŐMŰVÉSZETI CSEREKIÁLLÍTÁS
"A Szegmens egy cserekiállítás-sorozat, mely magyar és távol-keleti országok művészeinek bemutatását tűzte ki céljául. A Szegmens gyökerei egy művésztelep 10 éves tevékenységéhez nyúlnak vissza, melyet a magyar Túlsó P'Art művészcsoport szervezett. Ezekre a művésztelepkre rendszeresen hívtunk meg távol-keleti képzőművészeket, így volt szerencsénk képet kapni a távol-keleti kortárs képzőművészeti életről, az európai szemmel nézve nagyon gazdag és változatos képzőművészeti törekvésekről. Erre az évek alatt kiépített kapcsolatrendszerre
alapozva születetett meg a cserekiállítás-sorozat ötlete, amelyet immár hatodik alkalommal sikerül megrendeznünk.

Ékszerkiállítás a Sterling Galériában

A kiállítás megtekinthető 2010. december 9 - 2011. január 9. között

Kiállító művészek: Péter Vladimir, Abaffy Klára, Dávid Attila Norbert, Gaál Gyöngyvér, Goog Angéla, Gera Noémi, Imrei Boglárka, Jermakov Katalin, Juhos Janka, Király Fanni, Kecskés Orsolya, Marosi László, Stomfai Krisztina, Szilos András, Tóth Zolán, Vági Flóra, Vékony Fanni

Szilos András:Tigrisbajusz gyűrű

MEGA-PIXEL 2010


Kiállító művészeink: Hernádi Paula, Pál Csaba

„Lénymesék”
Zálogh Sándor grafikusművész kiállítása a Városház Galériában, Kispesten

Haraszty István jelölése a Prima Primissima díj képzőművészeti kategóriájában

szilagnes: Haraszty 2
Haraszty 75- Aulich Galéria
Wehner Tibor megnyitója
"Valószínűleg az a legokosabb, ha már itt, a bevezetőben megvallom, hogy teljesen tanácstalan vagyok: elvégre mégsem futhatok üres tiszteletköröket,
és nem mondhatom el újra, amit már korábban oly sokan és oly sokszor elmondtak és leírtak a Harasztÿ-munkásságot elemezve:
hogy iskolateremtő mester, hogy hatalmas és megkerülhetetlen életmű, hogy korával együttlélegző, hogy páratlan lelemény, hogy sziporkázó ötletek, hogy hallatlanul szellemes, hogy újító inspirációk, hogy fáradhatatlan és kiapadhatatlan, hogy kis iróniával a dolgokon és jelenségeken felülemelkedő, tradíciókkal és konvenciókkal leszámoló, mindenféle határokat átlépő, valamiképpen mindig új minőséget teremtő, könnyedén és halálosan komolyan játékos, a fizika törvényeit megcáfoló, egyszerre világos logikával és homályos titokzatosságokkal megokolható, változatosságokba és monotóniába burkolózó, magától értetődő és abszurd, pontosan megtervezett, nagyvonalú és elegáns, precízen kimunkált és előadott, súlyos utalásokkal terhelt és szabadon csapongó, ellenpontokra hangolt és önmagával, önnön autonomitásával áthatott, dinamikus, meggyőzőn magával ragadó, metaforikus magasságokba emelkedő és élesen az emlékezetbe rögződő.

Nikmond Beáta képei a Kispesti Városház Galériában


"Nikmond Beáta – akinek szobrászata a tömbszerű, kemény kövekbe és fába faragott, idol-jellegű, főként emberalakokat, állatos figurákat megtestesítő kisplasztikákból épül – csak néhány éve fordult a képalkotás felé. Pasztellrajzai autonóm, a szobrászattal csak távoli kapcsolatokat őrző, személyes élményekre és emlékekre alapozott, lírai érzelmekkel áthatott olyan kompozíciók, amelyek azért mindenképpen idézik a szobrok tömör formarendjét, összefogottságát, zárt világát."

Centre d’artistes Voix Visuelle /
5. Digitális Miniprint kiállítás /Ottawa/
Magyar résztvevők:Pál Csaba
web: http://www.voixvisuelle.ca/

3. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennálé

2010. október 16-án, a Debreceni Egyetem Aula Galériájában nyílik a 3. Nemzetközi Spanyolnátha Küldeményművészeti Biennále, amely egyben az V. Debreceni Nemzetközi Mail Art Kiállítás.
A tárlaton a világ számos országából közel nyolcvan alkotó műveit állítják ki.
Spanyolnátha Mail Art Nívódíjat kapott Pál Csaba.
MAIL ART
A mail art (postai művészet) vagy CORRESPONDENCE ART (levelezésművészet) azt a hatvanas években tömegessé váló nemzetközi művészeti tevékenységet jelöli, mely a posta valamilyen szolgáltatását vagy kellékét (levél, levelezőlap, csomag, távirat, bélyeg, pecsét) veszi igénybe kapcsolatteremtés, kapcsolatfenntartás és művészi "üzenetek" közvetítése céljából, miközben rendszerint kifejezési eszköztárába is a posta szállítási jeleit építi be. Fogalomkörébe tartozik: elkülöníteni, megkapni, átalakítani, kicserélni, gyűjteni és kiállítani. Nemzetközi nyelve az angol, képalkotási módszere pedig a -COLLAGE, az ASSEMBLAGE, kivágás, ragasztás, kopírozás, pecsételés, a fotó, a xerox stb. Két alműfaja, a RUBBER STAMP ART (bélyegművészet) és az ARTISTS STAMP (művészbélyeg) részben önállósult: az előbbi a művész által tervezett pecséteket, az utóbbi pedig a művészek saját gyártású bélyegeit foglalja össze.

A Képzőművészeti Egyetem Doktori Iskolájának meghívója, Németh Róbert munkái

A Dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria


Dunaszerdahely város vezetése az egész Csallóköz kulturális életének segítését tűzte ki célul a Kortárs Magyar Galéria 1994-es megalapításával.
A megvalósítás érdekében Luzsicza Lajos festőművész és Pázmány Péter polgármester alapítvány létrehozását szorgalmazta. Feladata a jelenkori magyar képzőművészet stílusgazdag, európai léptékű alkotásainak gyűjtése és bemutatása. Az alapítvány gyűjteménye a képzőművészek adományaiból gyarapszik. Tevékenységében a magyar művésztársadalom, és a képzőművészeti szervezetek közreműködésére támaszkodik. A Kortárs Magyar Galéria szolgálni kívánja a magyar és a szlovák nép kulturális kapcsolatának elmélyítését. Szerte a világban élő minden magyar művészt tájékoztatni kíván célkitűzéseiről, és lehetőség szerint közülük minél többet szeretne megnyerni terveinek támogatásában.

Salgótarjáni rajztriennálé 2010


A rendezvény kitűnő mestereket és nagyszerű alkotásokat mutat be - mondta szombaton Sinkovits Péter művészettörténész, az Új Művészet főszerkesztője. Mint kifejtette, egyes rajzok a festészet képi világát származtatják át a grafika nyelvére, a romantikus, archaikus víziók is teret kapnak a tárlaton, de két képen például még a "kőbevésés" közhelye is átalakul művészetté. Egyes alkotók a vonalak káoszában keresik az embert, az átsejlő formát, másoknál a tónusok áramlása teremt feszültséget, de még a szobrászatot és a rajzot is sikerült egységes egésszé gyúrni - mondta.

meghívó Gaál József VÉSETT ARCOK című kiállítására

GAÁL József festő, grafikus  kiállítása megtekinthető szeptember 6-október 28-ig az Aulich Galériában.

GAÁL József festő, grafikus
(Tahitótfalu, 1960. április 30.–)
Expresszív, feszültséggel teli, mitikus atmoszférájú, nyers színekkel festett alkotásain többnyire groteszk, deformált, a testrészeket torzítóan hangsúlyozó keverék, de mindig antropomorf lényeket, emberállatokat, tárgyembereket ábrázol - emblematikus tömörséggel.
1979-1986: Magyar Képzőművészeti Főiskola, sokszorosító grafika szak, mesterei: Kocsis Imre, Raszler Károly, Rozanits Tibor.

Haraszty István 75 éves


http://kispestihelikon.blog.hu/2010/08/23/haraszty_istvan_mobil_szobrasz

Kispesti Helikon: FEKETÉN-FEHÉREN

http://indafoto.hu/heliaga/helikon_feketen_feheren


http://www.kispest.hu/news/harom_kiallitason_mutatkoznak_be_kispesti_alkotok/12622/139/

Ruttkay Sándor kiállítása





A Kondor Béla Közösségi Ház tisztelettel meghívja Önt és barátait RUTTKAY SÁNDOR grafikusművész kiállítására, 2o1o. január 4.-én,hétfőn 18 órára.
A kiállítást megnyitja LUDMANN MIHÁLY festőművész, művészettörténész.
A kiállítás megtekinthető 2o1o. január 31-ig.
Mindenkit szeretettel várunk!
Kondor Béla Közösségi Ház | Budapest, XVIII.kerület Kondor Béla sétány 8.

Molnár Gáspár fotói a Kispesti Városház Galériában



http://kispestihelikon.blog.hu/2010/03/20/molnar_gaspar_fotoi

A kiállítást megnyitotta Feledy Balázs művészeti író.
A kiállítás április 25-ig látogatható, hétfőn, szerdán és pénteken.

T. Szilágyi Ágnes kiállítása





http://indafoto.hu/szilagnes/gyerekekrol

Cifrapalota, Kecskemét

szilagnes: a megnyitó közönségeA Cifrapalotában nyílt meg a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület csoportos képző- és iparművészeti kiállítása. A tárlat március 8-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10–17 óráig.
A kiállítást a vendégek képviseletében Gajda Péter Kispest polgármestere, a vendéglátó város nevében pedig Sárközy István, Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere köszöntötte, ezt követően pedig Mohay Orsolya művészettörténész nyitotta meg. A kispesti Helikon Képzőművészeti Kulturális Egyesület képző- és iparművész tagjainak vegyes műfajú (fotó, zománc, grafika, festmény, kerámia, textil, szobor) kiállítása, melynek nagyobb része 2008-ban, a fenti címmel meghirdetett pályázatra készült és került bemutatásra a budapesti Nagy Balogh János Kiállítóteremben.

A 100 éves Wekerle-telep ma


A Wekerle-telep főleg építészeti egységéről, házainak különleges hangulatáról, és nem utolsó sorban híres tervezőiről ismert és elismert része Budapest XIX. kerületének, tágabb értelemben a fővárosnak.
Most, hogy létrejöttének centenáriumát ünnepeljük, Kispest Önkormányzata, a Wekerlei Társaskör és a KMO Művelődési Ház Nagy Balogh János Kiállítóterme zárt képzőművészeti pályázatot hirdetett a Kispesti Helikon Képzőművészeti Egyesület képző- és iparművészei számára. Nem titkolt célja az volt, hogy a vizuális művészet segítségével mélyebbre ásson, hogy mint egy képzőművészeti pszichoanalízisben derítsen fényt a Wekerle-telep építészeti bravúrja mögött meghúzódó emberi élete, sorsok, helyzete, élmények világára.

Az egyesületről /Wehner Tibor/


Helyi színek és ízek,egyedi jellegzetességek, különleges hangulatok, a hely szelleme a globalizáció korában, a mindent átfogó és összemosó médiauralmak térhódítása időszakában talán mégsem indokolatlan a regionális kulturális-művészeti jelenségek jelentőségéről és fontosságáról értekezni.
Természetesen ez összefügg a térség történeti folyamataival és meghatározottságával is: a nyolcvanas-kilencvenes évtizedfordulón lezajlott magyarországi rendszerváltást követően a kulturális-művészeti szférában is mélyreható változások zajlottak le.
A korábban központosított és uniformizált, egypólusú szervezeti rendet felváltotta a szabad, önszerveződésen alapuló,a művészet, a művészeti folyamatok által indukált és vezérelt, a körülmények, az adottságok és a lehetőségek révén szabályozott kulturális-művészeti élet-közeg: újraéledtek a második világháború előtt működött, a kommunista-szocialista hatalomátvétel és hatalomgyakorlás során megszüntetett művészeti társaságok,egyesületek, egyletek, ágazati, technikai egységesítő jegyek és
a regionális összetartozás által meghatározott új szerveződések jöttek létre. Társaságokat alakítottak a grafikusok és a festők, a rézkarcolók és a könyvművészek, a szobrászok és a kárpitművészek,és szervezeti összefogással is manifesztálták és szentesítették működésüket az egy-egy tájegységhez, megyéhez, városhoz, településhez,
településrészhez kötődő alkotók. Hosszan sorolhatjuk a napjainkban tíz, vagy már tizenöt éves fennállásukat ünneplő művészeti szerveződéseket: a szakmai szempontok által koordinált Magyar Festők Társaságát, a Magyar Kárpitművészek Egyesületét,
a Magyar Üvegművészeti Társaságot, vagy a genius loci, a couleur local vagy csak a közigazgatási határok által összefogott Székesfehérvári Művészek Társaságát, a kecskeméti Műhely Művészeti Egyesületet, a Veszprémi Művészek Céhét, a Gödöllői Iparművészeti Műhelyt.
E második csoportba illeszthető a Kispesti Helikon Kulturális Egyesület, amely Budapest egyik karakteresen önálló jegyekkel felruházott, nagy múltú településrészén ugyancsak egy második világháború előtt működött szerveződés hagyományait szövi tovább. A földrajzi-közigazgatási egységekhez kötődő művészeti társaságok sorában különleges státusúak a Budapesten, illetve a főváros agglomerációjában működő szerveződések: egy rendkívül intenzíven funkcionáló világvárosi kulturális-művészeti hálózatban kell pozíciójukat megteremteniük és tevékenységüket kifejteniük úgy, hogy érvényre jussanak a nagy egésztől megkülönböztető, jellegzetes vonások is.